***
Másnap egész nap Harryéket keresi tekintettével de egyszer sem látja, bárhol is jár...Már vége az össze órájának. És ahelyett hogy Amyvel haz ment volna dühösen csapkodva caplatott fel a harmadik emeletre a tanáriba hogy vissza kapja a telefonját. A tanár már órán ki oktatta de még a tanárok elött is. Dühösen fordult sarkon de véletlenül bele ütközött valamibe. Megtorpan és felnéz. Harry arcát pillantja meg. Érzi hogy zavarba jön és ha most meg szollna nyelve teljesen össsze gabjodna ezért inkább kis habozás után szabdkozni kezd.
-Őő bocsi ..ne haragudj csak siettem és ..-aranyos mosoly huzododik az arcára. De Léna úgy érzi hogy ott helyben ájúl el a finoman felfele ívelő amúgy is tökéletes ajaktól.
-Nincs gond -mondja lazán-miért jöttél ? -érdeklődik idő után Harry. Anyira lazán és egybe kedvesen is csinálja hogy Léna ismét zavarba jön de végül ki fuja a levegőt.
-Hát csak Miller el vette a telefonom-forgatja meg a szemét -Harry felnevetett
-Na igen ...bátor vagy ha az ő óráján telfonoztál- kacsint.Attól hogy Harry enyire laza Léna is veszít a feszültségéből és mosolyra húzódik a szája, majd halkan fel kuncog. Amikor valami varázslat történik köztük , pezsegni kezd a levegő. Harry arcán halvány pír tűnik fel és mintha valaki meg babonázta volna. Mintha Cupido nyila repült volna a fenekébe és fülig szerelmes lett.
-Aranyosan mosolygsz-jegyzi meg és hangja magabiztosból teljesen féllénk és bizonytalná ,szelidé válik. Valami hasonlót kiváltva ezzel Lénából.
-Hm?-nyögi ki végül mintha nem hallota volna. Harry a hajába túr és feszült é válil.
-Izé aszem mennem kell le adni ezt a dogát ...-majd rövid forgolodás után a tanáriba megy. Léna kisé csalodottan de mégis boldogan indul kifele a tanáriból. Kérdések pattannak ki a fejéből. Boldog nagyon boldog hisz hallota tisztán Harry meg dicsérte a mosolyát. De hát miért tüntt el ilyen hamar?! Már épp lépné át a küszöböt mikor Harry hangját hallja .
-Léna !- Léna lassan meg kicsattanó szível fordul vissza és Harry re néz - van kedved ma mondjuk el jönni velem valahova?-kérdez rá, kissé hadarva és hangjába érződik hogy fél a választól. Azonban Léna szeme fell csillan és nagyot dobban a szíve , nem tudja megálitani higy szája mosolyra ne húzódjon a szájára.
-Igásság az-kezdi hogy azért mégis csak játsszon is kicsit a fiúval hogy miért is ne menjünk úgy is péntek van- Harryn látszik hogy majd ki csattan az örömtől, azonban minta kicsit félne valamitől.....